Jobbik: Az IMF és az EU delegációjával folytatott tárgyalások a gazdasági szabadságharc fontos frontvonalát jelentik
2010.07.18. 16:34
Az IMF és az EU tárgyalódelegációjának teátrális hazautazása és annak tálalása nyilvánvalóan a nyomásgyakorlást szolgálja. Ismét a Pál utcai fiúkból ismert jelenettel állunk szemben: vagy odaadjuk önként a Nemzetközi Valutaalapnak és az Uniónak azt, amit kérnek, vagy „jól megvernek” minket és – szándékuk szerint – úgy kényszerítik ki tőlünk - áll a Jobbik közleményében.
A hétfőtől várható koreográfia lépései borítékolhatók: a globális pénzügyi hatalmak iránt elkötelezett politikusok, elemzők és sajtómunkások falkában esnek majd neki a kormánynak azért, mert nem hódolt be a külföldről érkező nyomásnak. A Jobbik ebben nem lesz tettestárs. Fontos kiemelnünk: a nemzeti szuverenitás visszaszerzése még nem történt meg, de az IMF és az EU delegációjával folytatott tárgyalások a gazdasági szabadságharc fontos frontvonalát jelentik. A Jobbiknak – ellenzéki pártként – sok vitája van a kormányzó többséggel, de ameddig a kormány a tárgyalásokon a nemzeti érdeket védi és Magyarország szuverenitásának bővítéséért küzd, addig ebben támogatni fogjuk. Ugyanakkor felhívjuk arra a figyelmet: radikális, azaz gyökeres változásra, a szuverenitás tényleges visszaszerzésére csak akkor számíthatunk, ha nem állunk meg félúton, és kitörünk az elmúlt húsz év zsákutcát jelentő gazdasági modelljéből, valódi paradigmaváltást hajtva végre a gazdaságpolitikában - zárja sorait Hegedűs Tamás, a Jobbik frakcióvezető-helyettese.
A forradalom összezár
2010.07.16. 20:14
Orbán Viktor visszatért és az 53% alapján a nemzet érdekében meghirdette a forradalmat. A Nemzeti Együttműködés 2. pontja a rendről és az elszámoltatásról szól. Egyelőre se rend, se elszámoltatás. Van továbbra is cigánybűnözés, politikusbűnözés, maffia stílusú kilakoltatás, sokszor rendőri segítséggel és politikai tisztogatás. Ez utóbbi még rendben is lenne, viszont nagyon úgy látszik, hogy a kirúgott szoclib vezetők a közpénzek lenyúlásából származó, offshore cégekbe kimentett vagyonukat tovább élvezik. A nemzet jobbik fele napról-napra csalódik az alkotmányos diktatúrát bevezető forradalmi gárdában, akik húsz éve még az SZDSZ oldalán kergették a labdát, öregfiúkként pedig nemzeti mezben lépnek a már lyukakkal teli gondozatlan pályára. Nagy kérdés, hogy magára nézve mennyire fogja a rendcsinálást végigvinni a kormányzat. Mert az elszámoltató is elszámoltatható kell, hogy legyen. Minden jel arra mutat, hogy részükről nincs erre akarat.
Az elmúlt hetekben egyre több jelét lehet látni annak, hogy Orbánék forradalma egyoldalú lesz. Ha így megy tovább a törvénykezés, akkor az SZDSZ-hez hasonlóan ők lesznek az egyenlők között az egyenlőbbek. Vagyis semmi sem változik. Intő jelek bőven vannak. Kezdve az alkotmánybírák választása körüli anomáliától, a régi kommunista rendőri vezetők előtérbe helyezéséig. Az Állami Számvevőszék vezetőjének egy fideszest tesznek, a helyettes pedig szocialista pártpolitikus. Ezek szerint van mit fedezni az elmúlt nyolc év közös üzletei miatt. Újabb kétszáz katona megy Afganisztánba védeni hazánkat. Alig telt még el néhány hét és annyit dolgoztak az „öregfiúk”, hogy akarva-akaratlanul van mit bírálni. Persze jó lenne dicsérni is, de ha a kiskeresetű közalkalmazottakat, vagy az adót fizető és önzetlenül segítő, könnygázzal lefújt gárdistákat látva nem az együttműködés jut az érző és a gondolkodó ember eszébe.
Míg a jobbikos képviselők, ha bármilyen eljárás indul ellenük, önként lemondanak mentelmi jogukról, addig a 2/3-os forradalmárok közül senki nem mond le, ha valamely hatóság vizsgálja dolgaikat. Ha nincs mitől félniük, akkor miért kell pártjuknak fedezni őket? Legutóbb az esztergomi fideszes polgármestert és képviselőjelöltet és a mohácsi polgármestert és országgyűlési képviselőt védte meg a forradalmi erő. A forradalom vezetőinek tudniuk kell, hogy vannak más, zavaros ügyekkel bíró frakciótársaik, akik azon kívül, hogy élnek a Jobbik által elítélt álláshalmozás lehetőségével, a Fidesz Halálcsillagának
energiapajzsai mögé bújva élik korántsem a gárdistához hasonló életüket.
Előbb-utóbb róluk is kiderül, hogy nem felelnek meg a Nemzeti Együttműködés Tanának, melyet minden hivatal falára kifüggesztenek. Elég lenne a Tízparancsolat is. Az ő helyzetük speciális. Szegény fejük nem tudhatta, hogy saját pártjuk forradalmat akar, rendet, elszámoltatást. Átvették a „mutyi tudást” a néhai állampárt embereitől, sokszor kéz a kézben. A helyi politika színterén közös érdekek mentén összefogtak, a saját érdekükben. Most pedig főhet a fejük.
Egyetlen szerencséjük, hogy képviselőként védi őket a mentelmi jog. Ez a forradalom így eléggé öncélú. Feltételezhető, hogy a Fidesz frakciójában sok olyan jó magyar ember is ül, aki egyelőre be van injekciózva a forradalom eszmeiségével és automatikusan nyomogatja a
gombokat, anélkül, hogy körülnézne. Közben pedig a szocialista padsorokban elfekszik egy kajánul vigyorgó figura, aki túlélte az öszödi igazmondást, és túl fogja a forradalmat is, ha az így megy tovább. Vagyis a show folytatódik.
Kökény Ferenc
barikad.hu
Jobbik TV - Orbán tovább üldözné, a Jobbik kiáll a Gárdáért
2010.07.15. 21:39
"Ha Kövér László köteles beszédére gondolok, akkor akár házelnök is lehet belőlem"
2010.07.15. 18:11
Vona Gábor: A Gárdáért kiállunk. Nem szélsőséges, hanem nemzeti radikális párt a Jobbik
2010.07.15. 18:07
A Magyar Nemzeti Gárda ügyében Orbán Viktor és a kormánypárt álláspontja szöges ellentétben áll a Jobbik véleményével. Míg a kormányfő, az állam erőszak-monopóliumát megkérdőjelező szerveződésnek, addig a Jobbik tisztességes magyar emberek összetartó közösségének tartja a Gárdát. Vona Gábor a párt parlamenti képviselőcsoportjának vezetője, a miniszterelnök és a frakció közötti egyeztetés után a barikad.hu-nak kijelentette, a Jobbik nem szélsőséges, hanem radikális nemzeti párt.
Orbán Viktor miniszterelnök elfogadta a Jobbik parlamenti frakciójának meghívását és egyeztetett számos politikai kérdésről a képviselőcsoport tagjaival. Vona Gábor a Jobbik elnöke a találkozót követően a barikad.hu-nak elmondta pártja a Magyar Nemzeti Gárdáért mindenkor kiáll, ugyanis tisztességes emberek alkotják. „Az előző kormány diktatórikus önkénye ellen rengeteg ember fellázadt. Volt, aki tüntetett, volt, aki mellényt húzott, a cél egy volt a kormány menesztése” – jelentette ki a Vona Gábor. A párt elnöke hozzátette, a Gárda egyetlen bűncselekményt sem követett el, ehelyett mindenkor kiállt a bajbajutott emberek mellett legyen szó árvízről, vagy természeti katasztrófák utáni helyreállítási munkákról. Éppen ezért továbbra sem fogadják el ebben az ügyben Orbán Viktor és a kormány álláspontját, amely az állam erőszak-monopóliumát megkérdőjelező, félkatonai szervezetnek tartja a Magyar Nemzeti Gárdát. Csodálkozott azon, hogy a kormányfő keretet sem szabott a működés legitim lehetőségeinek – bár a Gárda, mint civil szerveződés működését egyetlen hatályos törvény sem tiltja – hanem egyértelműen kijelentette, a Magyar Nemzeti Gárda elfogadhatatlan számára. „A Gárda ügyében továbbra is elszántak vagyunk, politikai szabadságjogainkkal a későbbiekben is élni kívánunk” – tette hozzá Vona Gábor.
A találkozóról szólva elmondta a hazai demográfiai mutatók elszomorító számait nézve egyetértettek a miniszterelnökkel a gyermekvállalási kedv és a családok támogatásának kiemelt jelentőségében. Ugyanígy közös nevezőn voltak a hazai kis- és középvállalkozások megsegítésének halaszthatatlan feladatait illetően.
Vona Gábor elmondta, Magyarország Izraelhez és az izraeli befektetőkhöz fűződő viszonyában is nézetkülönbségen vannak a két párt között. Orbán Viktor kijelentette, hazánk az Európai Unió fősodrához hasonló kapcsolatot kíván kialakítani a közel-keleti állammal. Az izraeli befektetők egyelő elbírálást kapnak a többi külföldi, országunkban tevékenykedni kívánó befektetőhöz hasonlatosan. Vona Gábor ehhez fűződően kijelentette, Simon Peresz Magyarország felvásárlására vonatkozó kijelentése és bizonyos pénzügyi körök hazai spekulatív tranzakciói után ezt a hozzáállást nem tartja elfogadhatónak. A multinacionális cégek megadóztatásának és megregulázásának kérdésében sem egyezik a kormánypártokkal a Jobbik elképzelése. A találkozó után Orbán Viktornak a sajtó munkatársai feltették a kérdést, miért találkozik egy szélsőséges párt képviselőivel. Erre reagálva Vona Gábor elmondta, a Jobbik nem szélsőséges, hanem nemzeti radikális párt. „Szélsőségesnek tartottam például az SZDSZ-t, amely a magyar érdekekkel, kultúrával, értékekkel szöges ellentétben álló nemzetellenes politikát folytatott. Sok esetben a szocialisták is hasonlóan nyilvánultak meg” – jelentette ki Vona Gábor a barikad.hu-nak.
Balczó Zoltán, a Jobbik alelnöke az egyeztetés után a sajtó képviselőinek elmondta, Orbán Viktor arról beszélt, hogy a Gárda veszélyeztetheti az állam erőszak-monopóliumát.
„Ezt a kijelentést azért nem találom helyén valónak, ugyanis a Gárda ilyet soha nem tett. Az állam ezen jogát nem vitatta el korábban sem.” – jelentette ki Balczó Zoltán.
Orbán Viktor a Jobbikkal folytatott egyeztetés utáni sajtótájékoztatóján kijelentette, nem udvariassági látogatást tett, hanem mint a kormánypárt képviselője kötelességének érezte, hogy az új kabinet hivatalba lépését követően a változásokról tájékoztassa a frakciókat. Újfent kijelentette, a szavazófülkékben forradalom történt. Hozzátette, tiszteletben tartja annak a nyolcszázezer szavazópolgárnak a döntését, akik a Jobbiknak szavaztak bizalmat. Kijelentette a tisztelet megadásán kívül pártja viszont azt az utat járja amelynek 2,7 millió ember szavazott bizalmat, amikor a Fideszre voksolt. Közölte, ahogy a kormány nem hagyja büntetlenül a tyúklopást, ugyanúgy nem hagyja a félkatonai szervezetek masírozását sem. Orbán Viktor kijelentette, nem a gárdajelenséget tartja problémának, hanem a gondolkodást, amely mögötte húzódik. Hozzátette, ő is játszott bujkálós játékot az egykori diktatúra igazságszolgáltatásával a Fidesz alapításakor, betartva az akkori jogszabályokat, ám mindegyiket a saját szempontjukból értelmezve. Ez akkoriban jó volt, ám a demokráciában ez számára elfogadhatatlan, akárhogy is nevezzék a Gárdát. „Nem vonom kétségbe a Magyar Gárdában szereplő egyes ember szándékainak tisztaságát, ám magát a szervezetet nem fogadom el.” – jelentette ki a miniszterelnök.
Beszélt a Jobbik képviselőinek C-típusú átvilágításának ügyéről. Mint mondta azok a képviselők, akik elbuknak ezen azok nem jogosultak arra, hogy minősített iratokba betekintsenek, ám ettől függetlenül joguk van mindenféle egyéb adat megismerésére. Kérdésre válaszolva, miszerint miért fogadta el egy szélsőséges párt meghívását, a kormányfő kijelentette, a nemzeti együttműködés rendszerében nem illik, hogy egy törvényesen megválasztott parlamenti párt meghívásának nem tesz eleget. Rákérdeztek, arra is mit tenne, ha a szocialisták hívnák meg. Orbán Viktor erre annyit felelt, azon mélyen el kellene gondolkodnia.
barikad.hu
Gárdisták a parlamentben 2010.07.12.
2010.07.13. 13:23
A Jobbik Jogsegélyszolgálat tagjai hétfőn tettek egy körsétát a Parlamentben a hatóságok által üldözött zöld színű pólókban. Ezek azok ruhadarabok, melyeket július 4-én a Vám- és Pénzügyőrség és a rendőrség közös akcióban keresett egész Magyarország területén, és ezért költött több mint százmillió forintot az adófizetők pénzéből. Kérdés, hogy az állampolgárok is támogatnák-e ezeket a nyomozásokat, ha tájékoztatva lennének ezek költségeiről.
A múlt heti államtitkári válaszból tudvalévő, hogy a július 4-i Erzsébet téri rendezvényt az alábbi okok miatt támadták meg a rendőrök: állítólagos kő és üvegek dobálása a rendőrök felé (ez természetesen szemenszedett aljas hazugság az államtitkár részéről) és ’tisztázatlan eredetű’ pólók felkutatása. Ez utóbbi indoknak szerettünk volna utánajárni, de a teremszolgák pitiáner kötözködésén és zaklatásán kívül nem kaptunk semmilyen felvilágosítást a zöld pólók üldöztetésének okáról.
Ennek fényében megállapítható, hogy a magyarországi Parlament nem állta ki a jogállamiság próbáját, mivel jelenleg öltözködési szabályzat (dress code) van érvényben az épület falain belül. A hatalomnak nem tetsző ruhadarabok viselői zaklatásnak vannak kitéve abban az épületben, ahol oly gyakran hangzik el az alapvető alkotmányos jogok tiszteletben tartása - tájékoztat a Jobbik Jogsegélyszolgálat.
(Kuruc.info)
Lenhardt Balázs: Ki jár jól az egykulcsos adóval?
2010.07.12. 10:46
A magas jövedelműek, vagyis az amúgy is tehetősek, ráadásul a legkevesebbet keresők kárára.Nem csupán látszólag ilyen egyszerű a képlet, és ne is vádoljon senki osztályharcos elfogultsággal, a számok igazolják ezt a helyzetet: a minimálbér megadóztatásától kezdve bruttó 280 ezer Ft-os jövedelemig mindenki kevesebb nettót fog kapni a mostani helyzethez képest. Vagyis két évvel a 2008-as szociális népszavazást követően, amikor a „független” elemzők – nem is alaptalanul – populizmussal vádolták a Fideszt a vizitdíj és a kórházi napidíj eltörlése miatt, kezd lefoszlani a nosztalgikus kádári lepel a kormányzati felelősséget elnyerő pártról, akik a kisemberek érdekeinek képviselete helyett most a pénzügyi és gazdasági háttérhatalom szempontjait helyezték előtérbe.
Az egykulcsos, azaz lineáris adózás a vegytiszta neoliberális doktrínák közé tartozik, nem véletlenül ez volt az SZDSZ-nek, a magyarságot szándékosan pusztító, szervezett politikai erőnek a fő gazdasági követelése az elmúlt nyolc esztendőben. A 2006-os kampányban is ezt ígérte meg a pannon puma, de szerencsére az idő és a történelem elsodorta őket. Most azonban új kéz emelte fel az eldobott zászlót, megerősítve, amit régóta állítunk, hogy a háttérben teljesen összeérnek a fiatal és szabad demokraták gazdasági lobbicsoportjai. Az egykulcsos adó semmiféle személyes, szociális szempontot nem képes figyelembe venni, a lényege, hogy a minimálbéres és a milliárdos adóterhelése ugyanakkora, azaz lineáris. Hivatkozási alapjuk, hogy kiszámítható adókörnyezetet teremt, idecsábítva a nemzetközi tőkebefektetőket, ami a kegyeikért zajló nemzetközi versenyben fontosnak tűnhet. A Jobbik álláspontja szerint újabb külföldiek idecsábítása helyett a magyar vállalkozásokat kellene segíteni a vállalkozói környezet optimalizálásával, a bürokrácia csökkentésével, tőkeinjekcióval (erre kellene használni az EU-ból érkező tízmilliárd forintot) és a belső kereslet élénkítésével.
A többkulcsos, progresszív adórendszer a szociális állam vívmánya, bevezetése a XX. század első felében történt meg a legfejlettebb országokban, pontosan a már kialakult társadalmi különbségekre tekintettel. Teljesen természetes ugyanis, hogy aki sokkal nagyobb jövedelemmel rendelkezik, az többel tud hozzájárulni a közös terhek viseléséhez, ezért jövedelem-kiegyenlítő szereppel is bírt az intézkedés.
Vita Biszku Béláról - Novák Előd az Echo TV-ben
2010.07.11. 20:56
Ha nincs mezőgazdaság, akkor nincs Magyarország! - A hangyaszövetkezetek országos hálózatának kiépítésén dolgozik a Jobbik
2010.07.09. 13:19
Vegyük kezünkbe a sorsunkat! - így összegezhető a Mátra lábánál elhelyezkedő Gyöngyössolymoson megrendezett gazdafórum lényege. Június 25-én immáron harmadik alkalommal gyűltek össze a gazdák, hogy a Jobbik politikusaival együtt vitassák meg a magyar agrárium aktuális helyzetét. Az ország minden szegletéből érkeztek a gazdálkodók, hogy végre ne az íróasztal mögött ülők határozzák meg, mire van szüksége egy parasztembernek.
A magyar mezőgazdaság legsúlyosabb problémája, hogy nincs agrárstratégiája - ismertette vitaindító gondolatait Vona Gábor a gyöngyössolymosi Solymos Borozó Étteremben. A Jobbik elnöke szerint a magyar politika tanult tehetetlenségben szenved. „Úgy megyünk ki az uniós versenytérre, hogy már eleve föladjuk. Aki föltett kézzel megy csatába, annak nem is sikerülhet semmi. Konfrontálódni, zsarolni kell. Az asztalra kell csapni végre, és az ajtót kell rugdosni, sőt már a kezdetektől fogva ezt kellett volna tenni az uniós színtéren, a magyar mezőgazdaság érdekében” – jelentette ki a párt elnöke. A politikus emlékeztetett arra, hagytuk elveszni a hazai piacainkat, a nemzetköziekről pedig önként lemondtunk. Példaként említette, hogy 1990 után a németek, a franciák, a dánok tapsikoltak örömükben, amikor az orosz piacról Magyarország kivonult, még egyszer bevonulni pedig mennyivel nehezebb feladat. Pláne úgy, hogy Oroszország legnagyobb élelmiszeripari kiállításán hazánk egyetlen pavilonnal sem képviselteti magát, sőt nem is tudunk róla. Vona Gábor elmondta, nem várhatjuk el a gazdáktól, hogy az egész napos kemény munka mellett, még piacokat is ők szerezzenek. Ez igenis az állam és a politika felelőssége. Hozzátette: a földmoratórium meghosszabbítása – amelyért minden erőnkkel küzdeni kell – önmagában nem menti meg a magyar mezőgazdaságot.
Igenis olyan földtörvényt kell alkotni, ami a spekulatív és a külföldi tulajdonszerzést megakadályozza. Természetesen az Unió ezt nem fogja engedni, ezért ügyesen, okosan, sok esetben ravaszul és keményen kell eljárnia a magyar politikának. Ha valaki meg akarja menteni a magyar gazdaságot, akkor a mezőgazdaságon keresztül tudja megtenni. Ha valaki egymillió munkahelyet akar teremteni, akkor a mezőgazdaságon keresztül tudja megtenni.
Minden szál a mezőgazdasághoz vezet, amellyel egyéb problémák, így például a cigány lakosság foglalkoztatása is megoldható lenne. A párt elnöke arról is beszélt, hogy az agrárium társadalmi megítélése nagyon megromlott az elmúlt 20 évben: „Én is paraszti családból származom, de megmondom őszintén, már nem értek a mezőgazdasághoz, nem nőttem bele abba, amibe a szüleim és a nagyszüleim. Én vagyok az elveszett generáció. Úgy gondolom, ma is sok a fiatal, aki ezzel szeretne foglalkozni, de nem kapnak hozzá pozitív példákat. Csak azt látják, hogy aki gazdálkodásba fog, annak bizonyára elment az esze, vagy valamiféle aszkéta.”
Varga Géza országgyűlési képviselő a zsúfolásig megtelt borozóban kihangsúlyozta: „Nem elégedhetünk meg annyival, hogy a Fidesz megvalósítja a Jobbik programját, ezért Önökkel összefogva, egy alulról jövő kezdeményezésre építve szeretnénk megvalósítani a településfejlesztési programunkat és a Hangya Szövetkezetek mozgalmát.” Emlékeztetett arra, hogy az első szövetkezeti forma Magyarországon - amit hivatalosan jegyeztek - 1867-ben alakult.
Nagy Sándor balatonboglári borász pedig hozzátette, a Bethlen-konszolidáció idején a vidék felemelésének eszközeként szolgáltak a Hangya Szövetkezetek, amely hagyományokat nem szabad veszni hagyni. A borász arra is rámutatott, hogy ezt Ausztriában termékpályás szövetkezésnek nevezik, ahol az agrártermékek 85%-át értékesítik szövetkezeti formában.
Varga Géza, a Jobbik mezőgazdasági kabinetjének vezetője arra hívta fel a gazdák figyelmét, hogy az összefogásban is van erő, amihez nem kell a Fidesz, az MSZP vagy Brüsszel. A képviselő rámutatott, föl kell mérni az erőforrásainkat, azokat egy rendszerbe kell szedni, és igenis önmagunkat kell megszervezni. „Azt mondtuk, hogy van 855 ezer szimpatizánsunk, és ezt egy erőforrásnak tekinthetjük, sőt egy alternatív Magyarországként is felfoghatjuk. Ha nekünk van egy malmunk, valakinek meg van öt hektár búzája, akkor hozzák el ide őrölni a búzát, ez a liszt kerüljön a pékhez, mi pedig ennek a péknek a kenyerét fogyasszuk, és igenis ezekben a kis hangya boltocskákban olcsóbb lehet a tej, a pékáru, a méz, stb. A mezőgazdasági tanácsadó testületeinkben már a részleteken dolgoznak. A Jobbik a körvonalakat, a tematikát fogja megadni ahhoz, hogy ez egy országos mozgalommá váljon. Ha ezt a mi alternatív hálózatunkat egy mozgalommá alakítjuk, akkor a kormány nem teheti meg, hogy ne vegyen bennünket figyelembe” – hangsúlyozta Varga.
A gazdafórum résztvevői kézről kézre adták egymásnak a mikrofont, hogy elmondhassák véleményüket, kritikájukat. Többen kifogásolták a falugazdász központok és a hegyközségek jelenlegi működését, hiszen míg hazánkban összesen 400 falugazdász tevékenykedik, addig például Ausztriában minden településen van egy. Egy mátraaljai termelő emlékeztetett arra, hogy az elmúlt 15 évben 60 százalékkal csökkent a fecskék száma, ami egyértelműen a háztáji gazdaságok megszűnésével magyarázható. „Szégyen és gyalázat, hogy a termény és jószáglopás ma szabálysértési kategória. A társadalomra különlegesen veszélyes kategóriaként és bűncselekményként kellene ezt meghatározni. Továbbá jó lenne nem az intervenciós raktárakba, hanem a jószágoknak és magunknak termelni”- hangzott el a hozzászólásban.
Egy árvízkárosult miskolci gazda felhívta a kormány figyelmét arra, hogy„kétszer ad, aki gyorsan ad”, hiszen a villanyszámlát nem tudják az ígéretekből kifizetni, ezért a Jobbik politikusaitól is határozott és kemény fellépésre számítanak, mert ma napról napra élnek a magyar gazdák. Varga Géza a hosszúra nyúlt délután összegzéseként elmondta, ma a globális piacgazdaság és az élelmiszer önrendelkezés csatája folyik, s amíg nem lesz olyan kormányunk, amelyik ezt megérti és fölvállalja, addig nem mi fújjuk a passzátszelet.
AJÁNLOM AZ OLDALT
