Az egyik a mag�t szocialist�nak be�ll�t�, de a szoci�lis igazs�goss�g alapelveivel teljesen szembehelyezked� p�rt az MSZP, amely el�dp�rtj�hoz hasonl�an idegen �rdekeket szolg�l ki.

A m�sik a liber�lis gy�ker� Fiatal Demokrat�k Sz�vets�ge, amelynek nemzeti elk�telezetts�g�t egyre t�bben megk�rd�jelezik, el�gtelennek tartj�k.

Magyarorsz�g 2008-ra eljutott abba az �llapotba, hogy ipara, kereskedelme, bankjai, energia- rendszere, stb: 80-85%-ban idegen k�zben van! Nyugat-Dun�nt�l term�f�ldje a zsebszerz�d�sek r�v�n, valamint Fej�r megy�ben, �s az Alf�ld k�zep�n, olasz, angol, holland, stb. befektet�k t�bb ezer hekt�rt v�s�rolnak 100 %-os tulajdonr�sszel. Pedig politikusainknak tudniuk illene, hogy a mez�gazdas�g ter�lete egy�ttal az orsz�g ter�lete is, nem p�tolhat�, nem helyettes�thet�, �s mint k�zismert, 30-40%- �nak k�lf�ldi �llampolg�rok kez�be ker�l�se m�r haz�nk szuverenit�s�t is vesz�lyezteti. 'Hogyan jutott ide Magyarorsz�g? K�d�r a 70-es �vek elej�t�l az MNB eln�k�nek v�lem�nye ellen�re, Fekete J�nosra hallgatott - aki m�g�tt a Vil�gbank �s a Nemzetk�zi Valutaalap �llt - �s aki folyamatosan r�b�rta �t a k�lcs�n�k felv�tel�re.
Tudjuk, hogy a k�lcs�n�kkel nem az elavult gazdas�g szerkezet�t jav�tott�k, nem �sszer� beruh�z�sokra, hanem fogyaszt�sra, a n�p szimp�ti�j�nak megszerz�s�re k�lt�tt�k, ezzel a fenn�ll� elavult gazdas�gi szerkezetet konzerv�lt�k. Tov�bb� ennek seg�ts�g�vel juttatt�k hozz� a Szovjetuni�t a legmodernebb nyugati gy�rtm�nyokhoz, (az embargo alatt �ll� cocom lista miatt a magyar-szovjet export-import keret�ben). �gy j�tt �ssze az ad�ss�gspir�l j�volt�b�l 1989-90-re 21,5 milli�rd doll�r brutt� k�ls� ad�ss�g. Ma m�r tudjuk, hogy az eg�sz nyugati vil�got a Nemzetk�zi Valutaalap �s a Vil�gbank m�g�tt �ll� glob�lis p�nzhatalom ir�ny�tja.
1988-ban a Magyar Demokrata F�rum is vitanapokat rendezett a Jurta sz�nh�zban, ahol szabad v�laszt�sokat k�veteltek, m�jusban megalakult a Szabad Kezdem�nyez�sek h�l�zata, ami ma SZDSZ n�ven �l tov�bb. Az SZDSZ hangoskodott, szamizdatokat jelentetett meg: ,,K�d�rnak mennie kell”!

Mi�rt volt sz�ks�g erre az �ltaluk elk�pzelt �j vil�gra? Nagyon figyeljenek! Elmondja Dr. Dr�bik J�nos, nemzetk�zi p�nz�gyi szak�rt�

„1989-90-ben a magyar politikai elit els�sorban azzal indokolta a politikai �s gazdas�gi �let �talak�t�s�t, hogy a gazdas�g stagn�l, nem versenyk�pes, �s roskadozik a 20 milli�rd doll�ros ad�ss�g terhei alatt. A Nemzetk�zi Valutaalap �s a Vil�gbank "�tmutat�sai" szerint elv�gzett reformok eredm�nyek�nt az orsz�g gazdas�gi teljes�tm�nye az 1989. �vinek a 80%-�ra s�llyedt. Csak 2000-ben siker�lt el�rni az 1989. �vi nemzeti �sszterm�k szintj�t. De ezt a gazdas�gi teljes�tm�nyt m�r nem 20 milli�rd doll�r ad�ss�g terheli, hanem t�bb mint 51 milli�rd, amelyhez m�g hozz�j�n a bels� �llamad�ss�g, amely egy korm�nykiadv�ny szerint meghaladja a 7370 milli�rd forintot. A k�t �sszeg egy�ttesen kb. 80 milli�rd doll�r. �tlagos kamat- �s profithozamot sz�molva ennek az ad�ss�gszolg�lati terhei �vi 8 milli�rd doll�rra r�gnak. Teh�t a gazdas�g �talak�t�s�val, 10 �vi visszaes�s ut�n �rte el az orsz�g az 1989. �vi gazdas�gi teljes�tm�nyt, csakhogy k�zben az ad�ss�g megn�gyszerez�d�tt.

Felmer�l a k�rd�s: milyen gazdas�gi rendszer az, amely a reformnak nevezett sokkter�pia eredm�nyek�nt az orsz�got nem kivezette az ad�ss�gf�gg�sb�l, hanem ezt megn�gyszerezte? Ez a n�vekv� ad�ss�gteher az oka a magyar t�rsadalom sz�les r�tegei szeg�nys�g�nek. Ez�rt meg kell �rten�nk, hogyan keletkezett ez az ad�ss�g.

Visszatekintve az elm�lt �vtizedre �gy t�nik, hogy a rendszerv�ltoztat�sra a tov�bbi elad�s�t�s �rdek�ben volt sz�ks�ge a p�nz�gyi internacion�l�nak. Egy nem hat�kony �llam, amely r�ad�sul ideol�gi�ja miatt sok szoci�lis k�telezetts�g v�llal�s�ra k�nyszer�lt, m�r nem volt tov�bb elad�s�that�. De egy �j rendszer sok priv�t tulajdonossal �s a szoci�lis rendszer lebont�s�val - igen. Olyan exportterm�kek el��ll�t�s�ra kellett �t�llni, amelyekkel el� lehetett �ll�tani a n�vekv� ad�ss�g kamatait a p�nzoligarchia sz�m�ra. Ennek persze t�meges munkan�lk�lis�g �s a lakoss�g k�tharmad�nak elszeg�nyed�se lett a k�vetkezm�nye. Vagyis a piacgazdas�g, a demokr�cia �s a szabads�g fr�zisainak hangoztat�sa k�zben a p�nzoligarchia �tvette a hatalmat, �s a magyar t�rsadalmat kett�osztotta kev�s gazdagra �s sok szeg�nyre. Mindezt a mag�n-p�nzmonop�lium rendszer�nek Magyarorsz�gra val� import�l�sa tette lehet�v�. Ennek a rendszernek a legfontosabb int�zm�nyei az egyes �llamok k�zponti bankjai.

A k�zponti bankok ir�ny�t� szerep�t a b�zeli Nemzetk�zi Fizet�sek Bankja, a Vil�gbank �s a Nemzetk�zi Valutaalap t�lti be. ” (Dr. Dr�bik J�nos : A p�nzuralom t�rt�net�b�l)

Az is kider�lt szint�n ut�lag, hogy e k�t szervezet a tan�csok' (privatiz�ci�, stb.) megval�s�t�s�hoz milyen magyarorsz�gi r�tegeket jel�lt ki. B�tran mondhatjuk, hogy ezekre a nemzetellenes l�p�sekre legalkalmasabbak a posztkommunista p�rttagok voltak. T�bb okb�l. Ilyen pl. az is, hogy ennek az er�nek a birtok�ban volt ekkor a politikai �s gazdas�gi hatalom, tov�bb� ebben a posztkommunista r�tegben voltak nagy sz�mban azok, akiknek szoros kapcsolatuk volt a globalista p�nzhatalom nyugati k�pvisel�ivel �s nem utols�sorban ebben a r�tegben voltak biztosak abban, hogy a lebonyol�t�s k�zben semmi nemzeti ellen�ll�sba nem fognak �tk�zni. Ez a csoport alaposan megtanulta szemin�riumokon �s a leninista egyetemen a marxista politikai gazdas�gtan fontos t�teleit, teh�t tudt�k, hogy mit kell tenni�k a megv�ltozott helyzetben �rv�nyes�l�s�k �rdek�ben. Mindezt bizony�tja az az esem�ny, hogy az 1989-es Ellenz�ki Kerekasztal elindul�sa el�tt ismert volt legbels� berkekben, hogy 'New-York titokban t�j�koztatta azt a pesti liber�lis csoportocsk�t is, ami akkoriban az ifj� Rajk-csoport n�ven volt ismeretes.' Teh�t „�k' m�r tudt�k azt, hogy a M�ltai Konferencia el�tt Pozsgay Imr�t megh�vj�k Amerik�ba.

Ez meg is t�rt�nt, ahol az id�sebb Bush bizalmasan k�z�lte vele, nemsok�ra tal�lkozik Gorbacsovval M�lt�n, s megegyeznek a szovjet csapatok kivon�s�r�l Kelet-K�z�p-Eur�p�b�l �s e t�rs�gben parlament�ris demokr�ci�t hoznak l�tre.

E v�ltoz�s v�grehajt�s�ban a liber�lisokon k�v�l sz�molni k�v�nnak Pozsgayval, mint kommunista reformpolitikussal (l�sd Pozsgay Imre el�ad�s�t 1992. j�nius 5-�n a Kossuth Klubban). Pozsgay Imre besz�molt az MSZMP Politikai Bizotts�g�nak, s mivel a r�gi kommunista MSZMP a budapesti liber�lis csoportokkal kereszt�l-kasul �ssze volt, �s ma is �ssze van fon�dva politikai, gazdas�gi �s csal�di kapcsolatok r�v�n, ez�rt �gy, ut�lag �rthet� az SzDSz negat�v magatart�sa az Ellenz�ki Kerekasztal tan�cskoz�sain.

V�g�l nem is �rt�k al� a megegyez�st. �gy ut�lag, a megfelel� forr�sok ismeret�ben term�szetesen k�nny� okosnak lenni, de a t�rt�netek folyamatos meg�rt�se miatt meg kell eml�teni n�h�ny esem�nyt. Ilyen volt az, amikor Pozsgay besz�mol�ja ut�n (az MSZMP PB-nak jegyz�k�nyv�ben olvashat�) Horn Gyula kifejtette, min�l hamarabb l�tre kell hozni a „kommunista ipari elitet'.

�gy indult el rohaml�ptekkel, tudatosan N�meth Mikl�s akkori minisztereln�k tudt�val �s seg�ts�g�vel a spont�n privatiz�ci�, a t�rsas�gi t�rv�ny, stb. Ezekkel a gazdas�gi t�rv�nyekkel (mai �ron!) t�bb ezer milli�rd forinttal csapolt�k meg – illetve saj�t k�zbe j�tszott�k �t - a nemzeti vagyont.
(Ez�rt �rtam id�z�jelbe a c�mben a rendszerv�lt�s sz�t, ami ink�bb hatalom�tment�s volt.)

Ekkor olvashattuk az �js�gokban, hogy 1 forint�rt is vehettek 'le�rt�kelt' �zemeket, gy�rakat, aut�kat, stb, az elvt�rsak.

Ekkor ismerhett�k meg Kapolyi L�szl�, M�t�, Leisztinger, Demj�n, Huber, Sz�les, stb, neveket. A szomor� az, hogy az MDF korm�nyra ker�l�se ut�n is folytat�dott ez a privatiz�ci�, mivel az MDF (Antall J�zsef) nem v�ltotta le az ebben szerepl� k�ztisztvisel�ket (pl. Csepi Lajost, Szilv�ssy Gy�rgy�t, stb,). A m�dszer az volt, hogy a lez�ll�tt, vesztes�gess� tett gy�rakat, �zemeket, stb. a bennfentes p�rttag bar�ti (Princz G�bor), vagy csal�di (Apr� Piroska) kapcsolatok r�v�n az �ltaluk vezetett bankok rendk�v�l el�ny�s f�lt�telekkel adtak milli�s forint-nagys�g� k�lcs�n�ket, majd a 'fill�rek�rt' megszerzett �zemeket, gy�rakat stb. a hatalmon l�v� p�rt, az orsz�g k�zp�nz��rt megrendel�sekkel tartotta �letben.

Mindezt a legsz�lesebb hazai �s nemzetk�zi nyilv�noss�g el� kellett volna t�rnia az MDF-nek. Ezzel a vil�grasz�l� botr�nnyal a szovjet csapatok kivonul�sa el�tt (1990. m�just �runk!), ha t�bbet (pl. forradalmat) nem, de legal�bb �j v�laszt�sok ki�r�s�t lehetett volna el�rni, ha az MDF eln�ks�ge egy demokratikus bels� d�nt�ssel lemondott volna a megnyert �prilisi v�laszt�sok sikere ellen�re a hatalom �tv�tel�r�l. Az �j v�laszt�son az �gy erk�lcsileg teljesen semmiv� v�l� SzDSz ellen�ben az MDF els�pr�, val�sz�n�leg k�tharmados t�bbs�ggel gy�zhetett volna. Ezut�n az MDF val�ban v�ghez vihette volna a 'tavaszi nagytakar�t�st'.

Az �j gazdas�gi t�rv�nyek, az igazs�gosabb privatiz�ci�, stb. seg�ts�g�vel �s a parlamenti k�tharmados t�bbs�g birtok�ban egy �j honfoglal�st vez�nyelhetett volna le a magyar n�p jav�ra. Az MDF eln�ks�ge Antall J�zsef vezet�s�vel nem ezt tette.:

Cso�ri S�ndor sz�molt be r�la, hogy amikor az irod�j�ban Amerik�b�l h�vt�k Antallt, �s k�z�lt�k vele az uk�zt, - hogy ha nem az SZDSZ-szel k�t paktumot, akkor kiviszik az �sszes p�nzt az orsz�gb�l, �s � is rep�lni fog – Antall les�padt, �s tan�csot k�rt N�meth Mikl�st�l. N�meth-be m�g szorult annyi magyar gerincess�g, hogy azt tan�csolta: nyugodtan mondjon nemet, majd keresnek m�s befektet�ket. Antall persze nem hallgatott r�, annyira f�lt az amerikai-izraeli p�nzoligarch�kt�l, �s a hazai helytart�ikt�l.

A biztos minisztereln�ki sz�ket m�r nem akarta vesz�lyeztetni egy �jabb v�laszt�s eredm�ny�vel. Pedig akkor m�r tudta, hogy beteg. Antallnak rendk�v�l rossz emberismerete volt, ami abban is megnyilv�nult, hogy term�szete miatt a legjobb szakemberek (pl. Kiss Gy. Csaba, Dr. Ferencz Csaba stb.) hagyt�k el, akiket olyan emberekkel v�ltott fel, (pld. a jelenlegi Szilv�ssy Gy�rgy, Kajdi J�zsef, stb), akik elvezett�k �t �s az MDF-et az 1994-es katasztrof�lis veres�gig. Ezt azonban Antall J�zsef m�r nem �rte meg.

Antall J�zsefen k�v�l Pozsgay Imre is - mert MDF-es bar�tait nem t�j�koztatta - hozz�j�rult ahhoz, hogy az orsz�g sors�t hosszabb ideig ne a nemzet szempontj�b�l konstrukt�vabb konzervat�v er�k ir�ny�ts�k.

Ennek negat�v hat�sa a nemzetre akkor m�g f�l sem volt m�rhet�. Az eltelt id�szak (1994-2007) ma m�r bizony�tja ezt, s ma m�r lehet tudni, hogy ennek a hib�s politik�nak Magyarorsz�gra n�zve milyen katasztrof�lis k�vetkezm�nyei vannak.

A glob�lis p�nzhatalom kez�ben csak eszk�z a Vil�gbank �s a Nemzetk�zi Valutaalap. E k�t szervezet m�r 1989-90-ben kidolgozta Magyarorsz�gra vonatkoz� terveit �s utas�t�sait, Kelet-K�z�p-Eur�pa t�bbi orsz�g�ra is. �gy der�lt ki - ut�lag - hogy a rendszerv�ltoz�sban szerepl�ket �s annak olyan lefoly�s�t, mint ahogy t�rt�nt, e k�t szervezet dikt�lta. Az akkor nyilv�noss�gra ker�lt „tan�cs' Magyarorsz�g sz�m�ra: bel�that� id�n bel�l a lakoss�g sz�m�nak kb 6 milli�ra kell lecs�kkennie. ( ezt a parancsot az�ta is, rendszeresen a Soros Egyetemre l�togat� Vil�gbank k�pvisel�i megism�tlik a hazai politikusok, �s �zletemberek el�tt, m�gsem k�ldte m�g el senki �ket a pokolba!)

Ezt Emil Boleslav Lukac szlov�k �r� dr�mai m�don megj�solta: „mi�rt keseregnek m�guk m�gy�rok a trianoni hat�rok miatt, amikor ezt az orsz�got se tudj�k kit�lteni �s majd megk�rdik m�gukt�l, hogy kell-e ekkora ter�let a 6-7 milli�ra lecs�kkent m�gy�r n�pnek!'

Iv�nyi S�ndor

barikad.hu