– Eln�k �r, a v�laszt�s finis�ben �s az eddigi adatok birtok�ban milyen sz�zal�kos ar�nyra sz�m�tanak a parlamentbe jut�shoz?

– Mi nem bejutni szeretn�nk a parlamentbe, hanem megnyerni a v�laszt�sokat. Ahhoz legal�bb 50 sz�zal�k sz�ks�ges. Nem akartunk �gy csat�ba menni, hogy a m�sodik vagy harmadik helyet t�zz�k ki c�lul. Tudom, hogy a k�zv�lem�ny-kutat�sok nem minket tartanak es�lyesnek, de az ilyen progn�zisok m�r j� p�rszor cs�d�t mondtak egy-egy v�laszt�si eredm�ny megj�sol�s�ban.

– �s ha m�gsem j�n �ssze?

– A vil�g akkor sem omlik �ssze, b�r nagyon szeretn�nk gy�zni. �gy �rezz�k, nek�nk van olyan programunk, amely legink�bb meg tudja oldani az orsz�g probl�m�it. Nekem nincsenek hatalmi amb�ci�im, nem leszek boldogtalan ember, ha nem �n leszek Magyarorsz�g minisztereln�ke. Nem ez a c�lom. Olyan orsz�gban szeretn�k �lni, ahol b�szkes�g magyarnak lenni, mert van mire b�szk�nek lenn�nk.

– Radik�lis v�ltoz�s c�m� programjukban priorit�sk�nt jel�lt�k meg, hogy K�rp�t-medencei gazdas�gpolitik�ban gondolkodnak. Kifejten� ezt b�vebben?

– A trianoni katasztr�f�ra mindig �gy tekintett�nk, mint ami f�j, ami rossz. Soha senki nem vetette f�l annak a lehet�s�g�t, hogy ha m�r �gy alakult, pr�b�ljuk meg bel�le kihozni, amit lehet, m�gpedig gazdas�gi szinten. Haszn�ljuk ki a lehet�s�get, hogy a k�rnyez� orsz�gokban is magyarok �lnek, r�ad�sul nagy t�mbben. A globaliz�ci�, a region�lis egy�ttm�k�d�sek vil�g�ban ma gazdas�gilag meg tudn�nk teremteni a magyar nemzet egys�g�t a K�rp�t-medenc�ben. A ha t�rok m�ra gazdas�gi �rtelemben l�nyegtelenn� v�ltak. Mi azt mondjuk, a magyar korm�nynak tudatosan kellene er�s�teni azt a gazdas�gpolitik�t, ami az erd�lyi, felvid�ki, d�lvid�ki magyar k�z�ss�gekkel szoros gazdas�gi egy�ttm�k�d�st alak�t ki. Hadd mondjak k�t p�ld�t. A zsid� �s a k�nai n�pnek siker�lt gazdas�gi el�nyt kov�csolni abb�l, hogy a vil�gban sz�tsz�rtan �l. Ha m�r a t�rt�nelem sz�tszak�tott minket, magyarokat, akkor haszn�ljuk ezt ki mi is. Ez nemzetstrat�giai c�l. A magyar gazdas�g talpra �ll�t�sa viszont m�r gazdas�gstrat�giai c�l. Ehhez egyebek mellett munkahelyeket kell l�trehozni. A megtermelt �ruinkat el kell adni valahol, piacokat kell teh�t tal�lnunk. A Jobbik �ll�spontja szerint piacszerz�s szempontj�b�l nem szabad finny�snak lenn�nk. Ha a term�keinket el tudjuk adni Oroszorsz�gban, K�n�ban, Indi�ban, Jap�nban, Ir�nban, az arab vil�gban, munkahelyeket teremt�nk, illetve ment�nk meg. M�g mindig jobb eladni a magyar alm�t, tejet vagy h�st az oroszoknak, mint hogy az uni� azt k�ri t�l�nk, hogy v�gjuk ki a gy�m�lcsf�inkat �s a sz�l�t�k�inket. Ez nem jelenti azt, hogy �n oroszp�rti vagy oroszbar�t lenn�k – ezzel szoktak ugyanis v�dolni –, hanem tiszt�n gazdas�gi �rdekr�l van sz�, nem pedig ideol�giai vagy politikai k�rd�sr�l.

– Els�sorban mez�gazdas�gi term�kekr�l besz�l. Ezek szerint az agr�r�gazatban rejlik a gazdas�g „�jratervez�s�nek” kulcsa? 

– Magyarorsz�g adotts�gai legink�bb ezt teszik lehet�v�. A kulcs�gazat a mez�gazdas�g, s az erre �p�l� feldolgoz�ipart, �lelmiszeripart, vagyis egyebek k�z�tt tej- �s h�s�zemeket, konzervgy�rakat �s cukorgy�rakat �jj� kellene �leszteni. Ily m�don lehetne a legt�bb munkahelyet l�trehoz ni. Az elm�lt h�sz �vben nemcsak a k�lf�ldi, hanem a hazai piacainkat is letarolt�k. Sz�gyenteljes, hogy k�lf�ldi �ruk t�mkeleg�t fogyasztjuk, mik�zben agr�r szakemberek szerint Magyarorsz�g 30 milli� embert tudna �lelmezni. �n paraszti csal�db�l sz�rmazom, s ha h�sz �vvel ezel�tt azt mondtam volna a nagyap�mnak, hogy nemsok�ra k�nai fokhagym�t fogunk enni, bizony�ra szaladnom kellett volna egy j�t�kony pofon el�l...

– Programjukban sz�ltak a fenyeget� demogr�fiai katasztr�f�r�l, ezen bel�l az etnikai ar�nyok drasztikus eltol�d�s�r�l. Mit �rt az ut�bbi kijelent�s alatt?

– K�t dologr�l van sz�. Egyr�szt a magyar lakoss�g 1980 �ta folyamatosan cs�kken, �vr�l �vre egy kisv�rosnyi lakoss�g l�leksz�m�val. Az eltartottak, a nyugd�jasok sz�ma egyre n�, mik�zben mind kevesebb gyermek sz�letik. Meg kell �ll�tanunk a n�pess�gfogy�st. Ha nem tudjuk a magyar t�rsadalmat �jra n�vekv� demogr�fiai p�ly�ra �ll�tani, akkor bed�l a nyugd�jrendszer, az eg�szs�g�gy, egyszer�en nem lesz termel�i koroszt�ly. M�sr�szt ezen a negat�v tendenci�n bel�l zajlik m�g egy k�ros folyamat, a cig�nys�gnak a norm�lisn�l j�val nagyobb ar�ny� n�pszaporulata. Torz demogr�fiai n�veked�s t�rt�nik ma az orsz�gban. Nem a cig�nys�g hossz� m�ltra visszatekint� trad�ci�j�b�l fakad, hogy a roma csal�dok sok gyereket v�llalnak, hanem a rosszul kialak�tott szoci�lis rendszer �szt�nzi �ket min�l t�bb gyermek v�llal�s�ra. B�rmilyen cs�nya kifejez�s, de v�llalom: ezen a kisebbs�gen bel�l „meg�lhet�si gyermekgy�rt�s” folyik. Sz�mukra ez egy meg�lhet�si forma, ami m�r nem tarthat� tov�bb, mert a t�rsadalom akt�v r�sze, amelyen bel�l persze vannak cig�nyok is, m�r nem k�pes tov�bb finansz�rozni ennek a k�lts�geit.

– Programjukban k�l�n fejezetet szentelnek a n�pess�gfogy�s meg�ll�t�s�nak. Melyek ennek legfontosabb elemei?

– K�t ir�nyb�l k�zel�tj�k meg ezt a probl�m�t. Nemcsak a rossz gazdas�gi helyzet miatt sz�letik ma olyan kev�s gyerek Magyarorsz�gon, hanem mert az eg�sz orsz�g lelki�llapota romokban van. Egy depresszi�s t�rsadalom nem akar gyerekeket v�llalni. Ha mindenf�le gazdas�gi int�zked�s n�lk�l csup�n annyit el�rn�nk, hogy az emberek k�z�rzete javulna, ha az oktat�s, a kult�ra, a m�dia visszaadn� a nemzeti �ntudatunkat, akkor szerintem m�r t�bb gyerek sz�letne Magyarorsz�gon. M�sr�szt term�szetesen gazdas�gi int�zked�sekre is sz�ks�g van, p�ld�ul a csal�dt�mogat�si rendszer meger�s�t�s�re. A Jobbik szerint vissza kell �ll�tani az elm�lt �vekben megnyirb�lt csal�di �s gyermekv�llal�si juttat�sokat, �s be kell vezetni a csal�di ad�z�st. A rendszer harmadik fontos eleme a sz�l�i �letj�rad�k int�zm�ny�nek l�trehoz�sa, ami egyszerre seg�ten� a gyermekv�llal�st, �s valamelyest enyh�tene a nyugd�jasok probl�m�j�n is. Programunk szerint azok a sz�l�k, akik tisztess�ggel felnevelt�k a gyermekeiket �s nyugd�jas korba l�ptek, kapjanak magasabb nyugd�jat, m�gpedig �gy, hogy a gyermekek szem�lyi j�vedelemad�juk bizonyos sz�zal�k�t mintegy felaj�nl�sk�nt, nyugd�j-kompenz�ci�k�nt k�zvetlen�l a sz�leiknek utalhass�k �t.

– Vonatkozna a sz�l�i �letj�rad�k a „meg�lhet�si gyermekgy�rt�kra” is?

– Nem k�v�njuk korl�tozni senki sz�m�ra a gyermekv�llal�st, csak felt�telekhez k�tn�nk. Egy nagycsal�d v�llal�sa igen felel�ss�gteljes d�nt�s. Mi a csal�di p�tl�kot a harmadik gyerek sz�let�s�t�l ad�kedvezm�nny� alak�tan�nk �t. Ha teh�t valaki �gy �rzi, hogy fel tud nevelni, k�pes eltartani n�gy, hat vagy ak�r t�z gyereket, akkor mi felt�telezz�k, hogy �tgondolt d�nt�st hozott, �s hajland� �ldozatokat hozni a csal�dj��rt. S mivel dolgozik, a csal�di p�tl�kot az ad�kedvezm�ny keret�ben ig�nybe tudja venni. Azt a tendenci�t szeretn�nk meg�ll�tani, hogy valakik felel�tlen�l, meg�lhet�si forr�sk�nt �gymond belesz�lik a gyerekeket a nagyvil�gba, �s elv�rj�k a t�bbs�gi t�rsadalom t�mogat�s�t.

– Tegy�k fel, hogy vezet� korm�nyzati poz�ci�ba ker�lnek. Milyen t�rv�nyeket k�v�nnak a legz�rosabb hat�rid�n bel�l meghozni?

– Mindenekel�tt felsz�moln�nk a l�nctartoz�sokat a magyar v�llalkoz�sok megseg�t�se �rdek�ben. Az a v�llalkoz� teh�t, aki b�r hozz�jutott a p�nz�hez, m�gsem fizet tov�bb a l�ncolaton bel�l, b�ncselekm�nyt k�vet el. Ez a joggyakorlat �rv�nyes�l t�bb orsz�gban is, p�ld�ul Rom�ni�ban �s N�metorsz�gban. A devizahitelesek probl�m�j�t a tartoz�sok forintos�t�s�val oldan�nk meg, a k�lts�geket pedig a bankokra h�r�tan�nk. A munkahelyteremt�s �szt�nz�se �rdek�ben ad�cs�kkent�st hajtan�nk v�gre. Megad�ztatn�nk a multinacion�lis c�geket, bevonn�nk �ket a k�ztehervisel�sbe. F�l�ll�tan�nk a nem mobiliz�lhat�, hanem helyben m�k�d� �s helyismerettel rendelkez� csend�rs�get. Cs�kkenten�nk a k�z�zemi d�jakat, sz�ks�gesnek tartjuk az energiaszektorban a nemzeti tulajdonba v�telt. Megadn�nk a magyar �llampolg�rs�got a t�l�nk elszak�tott r�szeken �l� magyar testv�reinknek. S van egy javaslatunk, amit Lengyelorsz�gban m�r meg is val�s�tottak: visszanyesn�nk az el�z� rendszer cs�csvezet�inek szerint�nk �rdemtelen�l magas, t�bb sz�zezer forintos nyugd�j�t minim�l�sszegre, az �gy megsp�rolt p�nzt pedig sz�tosztan�nk az alacsony nyugd�j�ak k�z�tt. A szoci�lis seg�lyt k�zmunk�hoz k�tn�nk, �s ami nagyon fontos, elt�r�ln�nk a mentelmi jogot.

– A m�r eml�tett int�zked�seken k�v�l milyen �tfog� receptje van a Jobbiknak a gazdas�g meger�s�t�s�re?

– Az elm�lt h�sz �vben hitelekb�l �lt az orsz�g, amelyek nagy r�sz�t az el�z� hitelek kamatainak t�rleszt�s�re ford�tott�k. Beh�vt�k az orsz�gba a multinacion�lis t�k�t, amelynek �tj�b�l minden akad�lyt elh�r�tottak. A gazdas�gpolitika harmadik f� csap�sa pedig az emberek megszor�t�sa volt. Mi ennek a h�rmas modellnek pont az ellenkez�j�t javasoljuk. Nem kell t�bb hitelt felvenni az orsz�gnak, az �llamad�ss�got �jra kellene t�rgyalni. Megszor�t�sok helyett mi ad�cs�kkent�sben �s munkahelyteremt�sben gondolkodunk. A Jobbik a kies� forr�sokat �pp az �j munkahelyek l�trej�tt�ben l�tja, hiszen azok k�z�pt�von, a sok kicsi sokra megy elve alapj�n, ad�befizet�seik r�v�n t�bb bev�telt jelentenek, mint amennyi m�nuszt eredm�nyezne az ad�terhek m�rs�kl�se. R�vid t�von a kies� forr�sokat a m�r eml�tett �llamad�ss�g �jra t�rgyal�sa, a multinacion�lis c�gek �s ak�r a bankok megad�ztat�sa p�tolhatn�. A m�sik nagy tehert�tel a gazdas�g sz�m�ra a korrupci�. Felsz�mol�sa �rdek�ben dr�k�i t�rv�nym�dos�t�st javasolunk. A nemzeti vagyont alkotm�nyos v�delem al� helyezn�nk. Eszerint ha valaki egy fill�rrel is megk�ros�tja a nemzeti vagyont, �letfogytiglannal kell sz�molnia.

– Tervezik �jb�l �letre h�vni a Magyar Nemzeti G�rd�t. Milyen szerepe lenne a szervezetnek?

– M�s orsz�gokban is m�k�dnek g�rd�k, p�ld�ul Amerik�ban �s Sv�jcban. Ezeknek a civil szervezeteknek az a c�ljuk, hogy seg�ts�k a t�rsadalmat, legyen az katasztr�fahelyzet, polg�ri v�delem, rendv�delem, ne adj� isten!, honv�delmi helyzet. A Magyar Nemzeti G�rda l�trehoz�s�hoz t�rv�nyt kell alkotni, ez szerepel a programunkban. A t�rsadalomban fokozott ig�ny van egy ilyen szervezet fel�ll�t�s�ra. Magyarorsz�gon sok lek�tetlen energia van, amit ki kellene haszn�lni az orsz�g �s a nemzet �rdek�ben, nem pedig eltaposni. 

zalah�rlap.hu - barikad.hu