3. Mit �rt a Jobbik cig�nyb�n�z�s alatt?
Semmik�pp sem azt, hogy minden cig�ny b�n�z� lenne. A cig�nyb�n�z�s kriminol�giai fogalom, amely azt jelenti, hogy vannak olyan speci�lisan a cig�ny kisebbs�ghez k�thet� b�nelk�vet�si form�k – pl.: t�megvereked�s, sz�nesf�mlop�s, k�sel�s, falop�s, stb. – amelyeket csak speci�lis m�don lehet kezelni annak etnikai jellege miatt. Ki kell jelenteni, hogy a cig�nyb�n�z�s l�tezik, terjed. Nem a kifejez�sen kellene vitatkozni, hanem megoldani a probl�m�t.

4. Mi a Jobbik megold�si javaslata a b�n�z�s eme megnyilv�nul�si form�j�ra?
A szervezett, felfegyverkezett, maffiaszer� cig�nyb�n�z�ssel szemben csak speci�lis rend�ri egys�gek vagy ak�r a hadsereg tud szembesz�llni, a vid�ki cig�nyb�n�z�s felsz�mol�s�ra azonban a csend�rs�g vissza�ll�t�sa lehet megold�s. A legs�lyosabb gyilkoss�gok eset�n a hal�lb�ntet�s visszatart� er�t jelenthet.

5. Mi�rt tartotta fontosnak Vona G�bor, a Jobbik eln�ke a Magyar G�rda l�trehoz�s�t? 
A magyar embereket 2006 �sz�n megal�zta a korm�ny. Azokat a tettrek�sz hazafiakat h�vtuk �ssze a G�rd�ba, akik m�g nem vesz�tett�k el a hit�ket, akik tudnak �s akarnak is tenni a nemzet�k�rt. Ennek megfelel�en a Magyar G�rda minden olyan dologban r�szt v�llal, amely a magyars�g �gy�t szolg�lja; legyen az orsz�g vagy ak�r egy ember v�delme, a hagyom�nyaink �pol�sa, a nemzeti eml�khelyeink gondoz�sa vagy a katasztr�fav�delmi helyzetekben val� seg�ts�gny�jt�s. 

6. Mit takar a Jobbik nemzeti radikalizmusa?
A Jobbik nemzeti p�rt. A radikalizmus nem eszme, hanem egy hozz��ll�s. A sz� jelent�se az, hogy a probl�m�kat gy�keresen akarja megoldani, nem csak t�netileg kezelni. A helyzet radik�lisan rossz, amelyre csak hat�rozott �s kem�ny v�laszok adhat�ak. A nemzeti radikalizmus hi�nya vitte oda az elm�lt 20 �vben az orsz�got, ahol most van.

7. Mi a Jobbik v�lem�nye az Eur�pai Uni�r�l?
A mi Eur�p�nk nem a jelenlegi f�der�lis, a nemzeteket eltapos� EU, hanem a Nemzetek Eur�p�ja. Legink�bb az EU-realista kifejez�s illik r�nk. Re�lisan l�tjuk, hogy ez az EU nem vezet sehov�, csak a sz�tes�sbe. Ezzel szemben a nemzetek szabad egy�ttm�k�d�s�n �s egyenl�s�g�n alapul� �sszefog�st maxim�lisan t�mogatjuk. 

8. Milyen c�llal indul a Jobbik az orsz�ggy�l�si v�laszt�sokon?
A Jobbik p�rt mivolt�b�l k�vetkez�en korm�nyz�sra k�sz�l. T�bbsz�z szak�rt� bevon�s�val �ll�tja �ssze szakmai programj�t �s k�t meg�llapod�sokat civil �s szakszervezetekkel, hogy a politik�ban is megjelenjen v�gre a t�rsadalmi szervezetek befoly�sa.

9. Milyen megold�si javaslatai vannak a Jobbiknak a hat�ron t�li magyarok �gy�ben?
Els�k�nt az eur�pai k�zbesz�d t�rgy�v� kell tenni a k�rd�st, m�sodsorban itthon kell rendet tenni, hogy a csonka Magyarorsz�g v�d�hatalmi st�tuszt biztos�tson minden magyarnak a vil�gban. Meg kell adni nekik a magyar �llampolg�rs�got, seg�teni kell az �nrendelkez�si t�rekv�seket, v�g�l a kapcsolatok er�s�t�s�nek korm�nyzatilag �s �llamilag t�mogatott m�dj�n el� kell seg�teni a kultur�lis �s gazdas�gi �jraegyes�t�st. 

10. Mi�rt sz�ks�ges m�g ma is eml�kezn�nk �s eml�keztetn�nk a trianoni trag�di�ra?
A trianoni trag�dia megt�rt�nt t�ny, amelyre eml�kezni k�teless�ge az ut�kornak. Az eml�kez�s c�lja nem a sebek felszaggat�sa, hanem az �sszetartoz�s tudat�nak folyamatos, �vr�l �vre t�rt�n� �ssznemzeti meger�s�t�se. A magyar �sszetartoz�s nem csup�n kultur�lis �s t�rt�nelmi hagyat�k, hanem a j�v� nagy lehet�s�ge, hiszen 15 milli� magyar t�rsadalmi, kultur�lis �s gazdas�gi egys�ge �ri�si er�t jelenthet mindannyiunk sz�m�ra.

11. Melyek a Jobbik k�rnyezetv�delmi politik�j�nak alapelvei?
A mai magyars�g az�rt �lhet a K�rp�t-medence domin�ns n�pek�nt, mert eleink bel�t�, takar�kos �letm�djukkal fenntartott�k sz�munkra e csod�s geopolitikai egys�get. Teljes programunkat annak alapj�n �ll�tottuk �ssze, hogy �letter�nket meg�vjuk a j�v� nemzed�kek sz�m�ra. K�rnyezet�nk meg�v�sa csak a magyar vizek, f�ldek, h�v�zek v�delme mellett k�pzelhet� el, valamint klasszikus hungarikumainkra �p�tve. Ezek a kiv�l� magyar f�ldre �p�tett, saj�t tulajdon� feldolgoz�ipar, a term�lvizekre alapozott gy�gyturizmus, a geotermikus energi�t is ig�nybe vev� energiapolitika �s a lehet�s�gekhez k�pest �n�ll�, �nell�t� kist�jegys�gek gazdas�gi rendszere.

12. Mi�rt Jobbik a p�rt neve?
A Jobbik 2003-ban alakult p�rtt�, kor�bban Jobboldali Ifj�s�gi K�z�ss�g (Jobbik) n�ven ifj�s�gi szervezetk�nt m�k�d�tt. Mi annak a meg�jul�snak szeretn�k z�szl�viv�i lenni, amelynek eredm�nyek�ppen egy jobbik Magyarorsz�g j�n l�tre. 

13. Val�ban sz�ls�s�ges p�rt a Jobbik? 
A Jobbik nemzeti p�rt. Val�j�ban azok a sz�ls�s�gesek, akik t�nkretettek egy orsz�got, al�zt�k meg a nemzetet, nyomor�tott�k meg az embereket �s szolg�ltak ki mindenf�le nemzetk�zi �rdeket. A val�di sz�ls�s�ges p�rtok a Parlamentben �lnek most.

14. Kik lehetnek a Jobbik k�lpolitikai partnerei Eur�p�ban?
Az EU-ban sz�mos olyan p�rt van, szinte minden orsz�gban, amely a Nemzetek Eur�p�ja koncepci� h�ve, ahogy mi is. Vel�k tudunk �s kell egy�ttm�k�dni. A Jobbik egy�ttm�k�d�si szerz�d�st k�t�tt 4 nemzeti �rzelm� eur�pai parlamenti p�rttal (francia-Front National, olasz-Fiamma Tricolore, sv�d-Nationaldemokraten, belga-Le Front National), l�trehozv�n az Eur�pai Nemzeti Mozgalmak Sz�vets�g�t. A Jobbik nemzetk�zi erej�t az is mutatja, hogy a dokumentumot 2009 okt�ber 24-�n Budapesten �rt�k al� a p�rtok k�pvisel�i. A csatlakozott p�rtok mellett sz�mos m�s p�rt jelezte csatlakoz�si sz�nd�k�t.

15. A Jobbik k�tne-e koal�ci�t a Fidesszel? 
Nem. A koal�ci�k�t�shez kell egy koal�ci�s program, de mivel a Fidesz elk�telezett Amerika- �s Izrael-bar�t politik�t folytat a nemzetk�zi sz�nt�ren, belpolitik�ja pedig tele van liber�lis von�sokkal, nemigen tudn�nk �sszef�s�lni azt a Jobbik hat�rozott �s egy�rtelm�en nemzeti programj�val. Egy dologban tudunk egy�ttm�k�dni, hogy Gyurcs�ny, Bajnai �s a hozz� hasonl�k soha t�bb� ne korm�nyozhassanak Magyarorsz�gon. 

16. A Jobbik felel�ss�gre vonn�-e az elm�lt h�sz �v politikai b�n�z�it?
Ezt sokan �g�rt�k m�r, de sohasem val�sult meg, mivel akik mondt�k, azok is r�sz�t k�pezt�k a feh�rgall�ros, politikusb�n�z�knek. A Jobbik azonban �j er�, tiszta p�rt. Nem k�t benn�nket sem a kommunizmus, sem az elm�lt 20 �v politikai b�n�z�s�nek terhe, �gy b�tran �llunk a sz�monk�r�s �s az igazs�gt�tel �l�re. 

17. A Jobbik er�s �llamot �p�tene? 
Egy�rtelm�en. A globaliz�ci�val szemben csak �s kiz�r�lag egy er�s nemzet�llam k�pes megv�deni a magyars�g �rdekeit, seg�teni az �llampolg�rokat a boldogul�sban �s a szabad �letben. Az er�s �llam azonban nem jelentheti sem a diktat�r�t, sem a mag�nszf�r�ba val� behatol�st, sem a b�rokr�cia t�lburj�nz�s�t. 

18. A Jobbik hogyan seg�tene a gazd�kon?
�ln�nk kell az Eur�pai Uni� �ltal is biztos�tott �s prefer�lt lehet�s�gekkel, a nagy�zemi, profitk�zpont� gazdas�gok helyett els�dlegesen a min�s�get, az �l�munkaeltart�-k�pess�get el�t�rbe helyez� csal�di �s kiseg�t� gazdas�gokat kell t�mogatnunk. Ehhez tartoznak a vid�kment�s �s -fejleszt�s �rdek�ben a faluk�z�ss�g megteremt�s�t c�lz� int�zked�sek. 

19. Mi�rt olyan fontos a magyar f�ld? Mit tenne a Jobbik, hogy a 2011-ig tart�, f�ldv�s�rl�st tilt� hat�rid� ut�n ne v�s�rolhass�k fel a k�lf�ldiek haz�nkat?
A magyar f�ld egyr�szt az elk�vetkez� �vtizedekben v�rhat� �kol�giai v�ltoz�sokra tekintettel a nemzet t�l�l�s�nek z�loga, m�sr�szt magyar tulajdonban tart�sa �llami szuverenit�sunknak alapfelt�tele. A Jobbik 2010-es parlamentbe ker�l�sekor els�dleges feladat�nak tekinti a k�lf�ldiek f�ldv�s�rl�s�nak megakad�lyoz�s�t, az ezt biztos�t� �s m�r r�szleteiben is kidolgozott f�ldt�rv�ny elfogadtat�s�t – amihez kapcsol�dva kezdem�nyezni kell az uni�s csatlakoz�si szerz�d�s�nk m�dos�t�s�t is. 

20. Mit v�ltoztatna a Jobbik az oktat�sban? 
A jelenlegi oktat�si rendszer teljes fel�lvizsg�lat�ra van sz�ks�g az �vodai szint� oktat�st�l kezdve a legmagasabb szint� egyetemi k�pz�sig. Ez mag�ban foglalja a tan�gyir�ny�t�s, a finansz�roz�s teljes �ttekint�s�t, minden szinten a mennyis�gi szempontok helyett a min�s�gi el�t�rbe helyez�s�t, a csal�dok anyagi helyzet�t�l f�ggetlen�l a tehets�g kibontakoztat�s�nak garanci�it �s a nemzetgazdas�gi szempontok �rv�nyes�t�s�t. 

21. A kult�ra ter�let�n hogyan mutatkozik meg a Jobbik nemzeti elk�telezetts�ge?
A Jobbik a G�rd�val k�z�sen hozta l�tre az Atilla Kir�ly N�pf�iskol�t az�rt, hogy min�l t�bb magyar ember szellemi �bred�s�hez �s gyarapod�s�hoz j�rulhasson hozz�. A kult�r�t nemzetstrat�giai �gazatnak tartjuk, amelynek els�dleges feladata, hogy a nemzet �rt�keit, hagyom�nyait �s trad�ci�it meg�rizze �s tov�bbadja az ut�kornak, ez�ltal is biztos�tva az �sszetartoz�s tudat�nak folyamatoss�g�t. 

22. Van-e a Jobbiknak elk�pzel�se a j�v� energiapolitik�j�ra?
A meg�jul� energiaforr�sokra komoly hangs�lyt kell fektetni a j�v�ben, hiszen ezek r�v�n egyr�szt az orsz�g energiaf�ggetlens�ge n�, m�sr�szt a k�rnyezetterhel�s cs�kken. Azt viszont be kell l�tni, hogy az orsz�g energiaig�ny�nek maximum 20%-a fedezhet� ilyen forr�sokb�l, ez�rt a marad�k sz�ks�gletet az atomenergia felhaszn�l�s�val lehet kiel�g�teni.

23. Mely r�teg a Jobbik t�rsadalmi b�zisa? Van–e egy�ltal�n ilyen? 
Egyr�szt a nemzeti radik�lis szavaz�b�zis adja a p�rt szimpatiz�nsainak magj�t. M�sr�szt a Jobbik rendelkezik a legfiatalabb �tlag�letkor� (38 �v) szavaz�b�zissal az orsz�gban, vagyis a j�v� a mi�nk. A magyar gazd�k, munkav�llal�k �s a kis- �s k�z�pv�llalkoz�k �rdekeit tartjuk szem el�tt.

24. Mit tehet a Jobbik az eladott nemzeti vagyon visszaszerz�se �rdek�ben? 
A Jobbik az er�s �llam h�ve, az er�s �llamhoz azonban a nemzeti vagyont is meg kell er�s�teni. Mivel a lopott holmi visszaj�r, ez�rt jelenleg kapcsolatban vagyunk egy neves jog�szokb�l �ll� csoporttal, amely a nemzeti vagyon visszaszerz�s�nek �s a sz�monk�r�snek a jogi lehet�s�geit dolgozza ki. Ahol vissza�l�s t�rt�nt, ott a helyzet egy�rtelm�, ahol pedig pap�ron jogszer� volt a nemzeti vagyon ki�rus�t�sa, de az strat�giai �gazatot �rintett, ott a magyar �llamnak vissza kell v�s�rolnia azt.

25. Hogyan tehetnek a Jobbik EP-k�pvisel�i Br�sszelben b�rmit is a magyars�g �rdek�ben?
A Jobbik �s a nemzet hangj�t hangosabban tudj�k majd hallatni az EP-ben, valamint nagyon �rt�kes kapcsolatokat �p�thetnek ki m�s nemzetek hasonl� gondolkod�s� szervezeteivel, vezet�ivel. A Jobbik EP-k�pvisel�i r�v�n az elhallgatott magyar-�gy v�gre napirendre ker�lhet, �s a k�zbesz�d t�rgy�v� tehet� az eur�pai politik�ban is. 

26. Mi a v�lem�nye a Jobbiknak a homoszexualit�sr�l? 
A Jobbik szerint a nemi vonz�d�s �s a nemi �let mag�n�gy, amely nem utc�ra val�. A homoszexualit�s nem term�szetes vonz�d�s, ez�rt propag�l�s�t, utcai felvonul�sokon val� vulg�ris megjelen�t�s�t a leghat�rozottabban el�t�lj�k, azzal szemben a legkem�nyebben fell�p�nk. 

27. Mi a v�lem�nye a Jobbiknak az abortuszr�l?
A Jobbik szerint az �let a fogantat�s pillanat�ban kezd�dik, ez�rt az abortusz gyilkoss�g. Szigor� abortuszt�rv�nyt t�mogatunk, de tudjuk, hogy az abortusz visszaszor�t�sa nem els�sorban jogi, hanem t�rsadalmi �s mor�lis k�rd�s. Megd�bbent� az abortuszok magas sz�ma Magyarorsz�gon, amely a k�rd�s alapos megvizsg�l�s�t �s a visszaszor�t�s �rdek�ben egy szakmai strat�gia kidolgoz�s�t ig�nyli.

28. A Jobbik kil�ptetn� az orsz�got az Eur�pa Uni�b�l?
Az Uni�ban lenni nem lehet k�nyszer. Akkor kell ott maradnunk, ha azzal j�l j�runk, ha hasznunkra van. Ha nem, akkor nem tartjuk elk�pzelhetetlennek a kil�p�st sem. Az eur�pai egy�ttm�k�d�s sz�ks�gszer�, de a jelenlegi EU nem vezet sehov�. Az is lehet, hogy hamarabb �sszeomlik, minthogy mi kil�pn�nk. 

29. Hol keresne kereskedelmi partnereket a Jobbik? 
A magyar gazdas�g egyik legalapvet�bb probl�m�ja a hazai �s a k�lf�ldi piacainak elveszt�se. Jelenleg a kereskedelm�nk nagy r�sze az EU-val folyik, amely nagyon sebezhet�v� tesz benn�nket. A Jobbik keleti ir�nyv�lt�st tart sz�ks�gesnek a piacszerz�s ter�n. Jap�n, K�na, Oroszorsz�g, India, Ir�n �s az arab vil�g lehetnek azok a n�vekv� ig�ny� orsz�gok, amelyek piacot, �s ez�ltal munkahelyeket adhatnak Magyarorsz�gnak. 

30. Mi a Jobbik elk�pzel�se a gazdas�g �l�nk�t�s�re? 
a) Az els�dleges feladat kiker�lni az ad�ss�gcsapd�b�l, vagyis �jra kell t�rgyalni az �llamad�ss�g t�rleszt�s�t, mindenk�ppen bel�rtve annak r�szbeni elenged�s�t. M�sk�l�nben minden gazdas�gi int�zked�s �rtelm�t vesz�ti.
b) Emellett vissza kell szerezni el�bb a hazai, azt�n a k�lf�ldi piacokat a magyar gazdas�g sz�m�ra, amely �jra �letet lehelhet a mez�gazdas�gba, az �lelmiszeriparba �s az ehhez kapcsol�d� g�pgy�rt�sba.
c) Magyar k�zben kell tartani a nyersanyagkincseinket, legf�k�ppen a f�ldet, a vizet �s a f�ldg�zt.
d) A multikat meg kell ad�ztatni, �s helyett�k a magyar v�llalkoz�kat kell helyzetbe hozni egy protekcionista gazdas�gpolitik�val.
e) Seg�teni kell a helyi k�z�ss�gek �nell�t� gazd�lkod�si szervez�d�seit, mint amilyen a helyi p�nz int�zm�nye vagy a hangyasz�vetkezetek alap�t�sa.
f) A protekcionista gazdas�gpolitika seg�t�s�re l�tre kell hozni egy magyar �llami tulajdon� kereskedelmi bankot. 

31. Nem csak szavazatokat akar szerezni a Jobbik a „felel�tlen �g�rget�ssel”? 
A Jobbik nem �g�rget, hanem felv�zolja, hogy mi az a program, amely megmenthetn� Magyarorsz�got. Amit eddig �g�rt�nk – Magyar G�rda, Atilla Kir�ly N�pf�iskola, Nemzeti Egyletek, Csengey D�nes K�nyvt�r stb. – mindig megtartottuk, mert tudjuk, hogy a Jobbik ereje a hiteless�g�ben rejlik. N�lunk a szavak m�g�tt nem �res �g�retek, hanem tettek vannak. 

32. Magyarorsz�g hossz� t�v� �rdekeit mennyire szolg�ln� egy nemzeti radik�lis p�rt a Parlamentben? 
Magyarorsz�g hossz� t�v� �rdekeit csak egy nemzeti p�rt parlamenti jelenl�te seg�ten� igaz�n. N�zz�k meg, hogy szinte minden k�rnyez� orsz�gban ilyen jelleg� p�rtok vannak az orsz�ggy�l�sben vagy ak�r korm�nyon. Csak n�lunk nincs. M�g ezek az orsz�gok fejl�dnek, gyarapodnak, addig Magyarorsz�g cs�dbe jutott. T�bbek k�z�tt az�rt, mert nem volt egy nemzeti p�rt az Orsz�ggy�l�sben, amely ezt megakad�lyozhatta volna. 

33. A Jobbik kereszt�ny p�rt?
A Jobbik egy kereszt�ny erk�lcsi alapokon �ll� nemzeti p�rt. Minden politikai l�p�s�nket �s programunkat �thatja a kereszt�ny erk�lcsi k�teless�g. Nem v�rjuk el tagjainkt�l, hogy vall�sgyakorl�, h�v� emberek legyenek, de azt igen, hogy azonosuljanak a krisztusi tan�t�s �rt�krendj�vel. Ez nem melld�nget�st �s �lszent k�pmutat�st jelent, hanem azt, hogy a politik�t szolg�latnak fogjuk fel, amelynek c�lja, hogy az igazs�got, a szolidarit�st �s a rendet megjelen�tse a t�rsadalmi m�k�d�sben.

34. Mit �rt az alatt a Jobbik, hogy c�lja a rendszerv�lt�s befejez�se?
1990-ben �talakultak ugyan az orsz�g int�zm�nyi keretei, diktat�rikus helyett demokratikus int�zm�nyek j�ttek l�tre. Az orsz�g f�ggetlens�ge azonban nem val�sult meg, a szovjet fennhat�s�g al�l egyszer�en �tker�lt�nk az euroatlanti „gazda” kez�be. Ami pedig a legszomor�bb, hogy a politikai hatalom ugyanazok kez�ben maradt, akik 1990 el�tt is birtokolt�k azt. A rendszerv�ltoz�s befejez�se akkor val�sul meg, ha az orsz�g val�ban egy f�ggetlen, er�s �llamm� v�lik, �s az egykori kommunista vezet�ket t�rv�ny tiltja majd el mindenfajta k�z�leti szerepv�llal�st�l.

35. Hogyan seg�ten� a magyar kis- �s k�z�pv�llalkoz�kat a Jobbik?
Az eddig korm�nyok t�bb�-kev�sb� mindig a multik �rdekei szerint politiz�ltak. A Jobbik a magyar v�llalkoz�sokat seg�ten�, egyr�szt a munk�t terhel� ad�j�rul�kok cs�kkent�s�vel, m�sr�szt a s�lyos �s �rtelmetlen b�rokratikus el��r�sok megk�nny�t�se r�v�n, harmadr�szt azzal, hogy �szt�n�zn� �ket, hogy �j – hazai, hat�ron t�li �s k�lf�ldi - piacokra jussanak.

36. Mi a garancia arra, hogy a Jobbik hatalomba jutva nem lesz olyan, mint a jelenlegi parlamenti p�rtok?
T�mogatjuk a civil kontroll er�s�t�s�t a politika felett. A k�pvisel�k visszah�vhat�s�g�nak int�zm�nyi megteremt�s�t, a mentelmi jog sz�k�t�s�t �s a politikusb�n�z�s szigor� b�ntet�s�t �s felsz�mol�s�t. 

37. Hogyan alakult meg a Jobbik?
A Jobboldali Ifj�s�gi K�z�ss�g (Jobbik) 1999-ben alakult az orsz�g t�bb egyetem�nek �s sz�mos f�iskola hallgat�j�nak a r�szv�tel�vel. A c�lja akkor az volt, hogy p�rtf�ggetlen m�don seg�tse a nemzeti p�rtok tev�kenys�g�t. A 2002-es v�laszt�sok kudarca ut�n azonban a gener�ci�s korl�tokat lebontva el�bb mozgalomm�, majd 2003 �sz�n politikai p�rtt� alakult. 

38. Mi�rt k�t�tt 2006-ban v�laszt�si sz�vets�get a MI�P-pel a Jobbik?
A 2006-os v�laszt�si sz�vets�g egy k�nyszerh�zass�g volt, amely az�rt sz�letett, mert a MI�P m�r nem, a Jobbik pedig m�g nem volt olyan er�s, hogy �n�ll�an nekiv�gjon egy orsz�ggy�l�si v�laszt�snak. A v�laszt�sokon a sz�vets�g a kit�z�tt c�lt nem �rte el, hiszen nem siker�lt az Orsz�ggy�l�sbe jutnia, ez�rt a Jobbik �gy d�nt�tt, hogy a soron k�vetkez� v�laszt�sokon m�r �n�ll�an m�reti meg mag�t. 

39. Milyen elemekb�l �ll a Vona G�bor �ltal meghirdetett �j radikalizmus programja?
Az �j radikalizmusnak h�rom pill�ren kell �llnia. Az egyik a m�r megszokott elem, a nemzeti �rdekek k�vetkezetes, radik�lis k�pviselete. A m�sik kett� �j elem, amelyet a kor�bbi nemzeti radik�lis p�rtok hib�ib�l tanulva emelt be a p�rt eln�ke. Az egyik a szakmai alaposs�g, vagyis annak megmutat�sa, hogy az �j radikalizmusnak er�s, alapos programja �s a megval�s�t�shoz j� szak�rt�i vannak. A m�sik pedig a kultur�lt �s �rthet� hangnem. A radikalizmus kor�bban hol t�l vulg�ris, hol t�l intellektu�lis volt, �gy az emberek t�volinak �rezt�k magukt�l.

40. Mi a c�lja a Jobbiknak az Attila Kir�ly N�pf�iskol�val?
Az Attila Kir�ly N�pf�iskola c�lja, hogy min�l t�bb telep�l�sen havi rendszeress�ggel lehet�s�get teremtsen az emberek sz�m�ra ahhoz, hogy olyan inform�ci�khoz jussanak, amelyet m�shol nem vagy alig kapn�nak meg. A hallgat�kat jelenleg az orsz�g 14 pontj�n v�rjuk az elhallgatott magyar t�rt�nelemr�l, a magyar kult�r�r�l, a kereszt�ny erk�lcstanr�l �s a XXI. sz�zad aktu�lis probl�m�ir�l sz�l� el�ad�sainkkal. Id�vel szeretn�nk, ha az orsz�gban legal�bb 100 helyen tudna helyi oktat�st tartani a N�pf�iskola.

41. Mi�rt alap�totta meg a Jobbik a Csengey D�nes K�nyvt�rat?
A Csengey D�nes K�nyvt�r egyel�re egy helyen, Budapesten m�k�dik. Adom�nyokb�l �s gy�jt�sekb�l �ll�tottunk �ssze egy olyan k�nyvt�rat, amelyben a magyars�ggal, t�rt�nelm�nkkel �s kult�r�nkkal kapcsolatban az alapvet� nemzeti munk�k mellett sz�mos �rt�kes �s ritkas�gnak sz�m�t� k�tet v�rja az olvasni v�gy�kat.

42. Mit jelk�pez a Jobbik c�mere?
A Jobbik c�mere egy stiliz�lt vitorl�s haj�, amelynek �rboc�t a kett�s kereszt, vitorl�it pedig a nemzeti sz�n� k�r�k adj�k. Jelent�se, hogy a t�rt�nelmi trad�ci�ink adj�k az alapot (�rb�c), amelyre a k�z�ss�geinknek (csal�dok, szervezetek, telep�l�sek, egyh�zak �s maga a nemzet) egy�tt kell fel�p�teni�k magukat. Amennyiben ez siker�l, akkor siker�l a vitorl�inkba vonnunk a t�rt�nelem szel�t, �s a magyar nemzet sz�lsebesen gyarapodhat �s b�szk�n tekinthet saj�t j�v�je fel�. 

43. Mi a c�lja a Jobbik �vek �ta tart� kereszt�ll�t�si misszi�j�nak?
Az �nnepeink teljesen ki�resedtek, a fogyaszt�i t�rsadalom embereszm�nye maga al� gy�rte azok eredeti �zenet�t. �gy van ez a kar�csonnyal is. C�lunk, hogy a v�s�rl�si l�zban felh�vjuk a figyelmet a val�di l�nyegre, a szeretetre, a Megv�lt�ra �s az �sszetartoz�sra. A k�zter�leteken �ll� keresztek egy-egy felki�lt�jel szerep�t is bet�ltik, melyek mellett egy pillanatra meg�llhat az ember.

44. Milyen �rt�kekkel eg�sz�ten� ki a jelenleg hat�lyos Alkotm�nyt a Jobbik?
A jelenlegi alkotm�nyt mi nem eg�sz�tgetn�nk ki, hanem �gy ahogy van, elk�lden�nk a m�zeumba. Hely�be egy korszer�, a Szent Korona-tan alapj�n �ll� alkotm�nyt k�pzel�nk el, amely helyre�ll�tan� Magyarorsz�g t�rt�nelmi jogfolytonoss�g�t, alkotm�nyos rendj�t �s lefektetn� azokat a sziklaszil�rd alapokat, amelyekre �jabb magyar �vsz�zadok �p�thet�k. 

45. Mit tenne a Jobbik a magyar munkav�llal�k helyzet�nek jav�t�s��rt?
Az emberk�zpont� gondolkod�s jegy�ben hangs�lyozni k�v�njuk a szolidarit�s �s az alulr�l szervez�d� �rdekv�delem fontoss�g�t. A munkajogi rendelkez�seket �gy �t fogjuk dolgozni, hogy az �rdekv�d�k maxim�lis jogi v�delemben r�szes�ljenek, mostani kiszolg�ltatotts�guk megsz�nj�n. A Jobbik els�dleges feladat�nak tekinti a munkav�llal�k, ezen bel�l is a k�lf�ldi tulajdon� �s a multinacion�lis t�rsas�gok alkalmazottainak munkajogi v�delm�t. Ennek �rdek�ben ki kell k�nyszer�ten�nk, hogy ezek a c�gek tarts�k be az OECD, a Gazdas�gi Egy�ttm�k�d�si �s Fejleszt�si Szervezet r�juk vonatkoz� szigor� ir�nyelveit. M�sr�szt meg k�v�njuk akad�lyozni, hogy a munkav�llal�i k�rd�sekben t�nyleges jogos�tv�nnyal b�r� szakszervezetek hely�t az ilyennel nem rendelkez� �n. eur�pai �zemi tan�csok vegy�k �t.

46. Hogyan alak�tan� �t a Jobbik a szoci�lis seg�lyek rendszer�t?
A rendszeres szoci�lis seg�lyek rendszere a cig�ny kisebbs�g nagy r�sze sz�m�ra nem a munkakeres�sre �szt�nz� t�mogat�s, hanem a f� meg�lhet�si forr�s lett. A Jobbik k�zmunk�hoz k�tn� a seg�lyeket, azok �sszeg�t j�val alacsonyabb� tenn� a minim�lb�rn�l, mag�t a t�mogat�st pedig jegyekben foly�s�tan�, vagyis lehetetlenn� tenn�, hogy a seg�lyek kocsm�z�sra �s d�rid�ra folyjanak el, ne pedig a csal�dok mindennapi k�lts�geire, az iskol�ztat�sra.

47. Korm�nyk�pes er�-e a Jobbik?
A Jobbik t�bbsz�z szak�rt� bevon�s�val k�sz�l a korm�nyz�sra, hogy a magyars�gnak val�di alternat�v�t k�n�ljon a jelenlegi parlamenti er�kkel szemben. A t�bb mint h�sz szakpolitikai ter�letet lefed� kabinetek munk�j�nak eredm�nye lesz a Jobbik v�laszt�si programja, amelyet komolyan is gondolunk, �s nem csup�n �res �g�rget�snek sz�nunk.

48. Ki hozta l�tre a Jobbikot?
A Jobbik egy egyetemi ifj�s�gi szervezetb�l alakult el�bb mozgalomm�, majd p�rtt�. A politikai form�ci�hoz csatlakoztak olyan emberek, akik a kor�bbi p�rtokban csal�dtak, de a k�z�leti tev�kenys�get nem hagyt�k abba. Nagyon sok olyan �llampolg�r is csatlakozott a Jobbikhoz, akik kor�bban nem l�ptek be egyetlen m�s szervezetbe sem, mert kiz�r�lag ebben az �j er�ben l�tnak rem�nyt.

49. Kivel m�k�dne egy�tt a parlamentbe ker�lve a Jobbik?
A k�vetkez� parlament er�i k�z�l az int�zm�nyes�tett egy�ttm�k�d�s (pl. koal�ci�) a Jobbik sz�m�ra elk�pzelhetetlen. Az MSZP �s a t�bbi kis p�rt programja alapvet�en elt�r a mi elk�pzel�seinkt�l, a Fidesz elk�pzel�seit azokban a k�rd�sekben tudjuk t�mogatni, amelyekben a nemzet �rdek�t szolg�lja, a t�bbit azonban elutas�tjuk.

50. Mi�rt hirdette meg Vona G�bor a Nemzeti Egyletek mozgalm�t?
A Jobbiknak a p�rt el�ret�r�s�n �s a p�rt �p�t�s�n t�l, nagyon fontos, hogy megteremtse a t�nyleges �sszefog�st az emberek k�z�tt. Ha valaki egyed�l van az elveszik, ha �sszefogunk legy�zhetetlenek vagyunk. Ma nagyon sok nemzetben gondolkod� ember van haz�nkban,akik tenni is szeretn�nek a v�ltoz�sok �rdek�ben, de nem k�v�nnak bel�pni egy p�rtba,vagy nem tudj�k v�llalni, p�ld�ul, a Magyar G�rda tags�ggal j�r� k�telezetts�geket. Nekik ny�jt keretet a Nemzeti Egylet Mozgalom.

51. Kik lehetnek a tagjai �s milyen k�telezetts�gekkel j�r a Nemzeti Egylet tags�g?
A Nemzeti Egyletek Mozgalom p�rtsemleges. Mindenki tagja lehet aki nemzetben gondolkodik �s egyet�rt a mozgalom c�lkit�z�seivel, legyen b�rmely nemzeti �rt�keket vall� p�rt, mozgalom vagy sz�vets�g tagja. A Nemzeti Egylet tagnak egy dolgot kell v�llalnia, hogy minden k�r�lm�nyek k�z�tt seg�ts�get ny�jt a mozgalom tagjainak, ha azoknak sz�ks�g�k van r�.

52. Milyennek l�tja a Jobbik az eg�szs�g�gy helyzet�t �s t�rsadalmi szerep�t?
Az eddigi korm�nyok az eg�szs�g�gyet t�nkretett�k, a nemzetet megbeteg�tett�k. Az eg�szs�g�gyi �s hal�loz�si mutat�ink a vil�gon a legrosszabbak k�z� tartoznak. Az eg�szs�g�gy ez�rt k�l�nleges, semmihez sem hasonl�that� szerepet t�lt be a t�rsadalomban. Eg�szs�ges emberek n�lk�l nincs honv�delem, nincs rendv�delem, nincs gazdas�g, nincs oktat�s, nincs kult�ra – nincs nemzet, nincs j�v� sem. Ez�rt a Jobbik meghirdeti az eg�szs�ges nemzet politik�j�t. Az eg�szs�g�gyet ennek a c�lnak a szolg�lat�ba k�v�nja �ll�tani �s ehhez gy�keresen �t k�v�nja alak�tani szeml�let�ben, m�k�d�s�ben �s finansz�roz�s�ban is.

53. Milyen eg�szs�g�gyi rendszert akar m�k�dtetni a Jobbik?
A Jobbik ellenz�kben �s korm�nyon is mindent el fog k�vetni, hogy a nemzet eg�szs�ge min�l el�bb komoly m�rt�kben megjavuljon, az emberek min�l eg�szs�gesebben �s min�l hosszabb ideig �ljenek. Ennek �rdek�ben sz�ks�gesnek tartja egy nemzeti eg�szs�gkult�ra kialak�t�s�t, amelyben kiemelt szerepet kap az eg�szs�gmeg�rz�s, a betegs�gmegel�z�s �s az oktat�s-nevel�s. Az eg�szs�g��rt mindenkinek tennie kell!

54. Milyen teend�ket l�t sz�ks�gesnek a Jobbik a j�l m�k�d� eg�szs�g�gy �rdek�ben?
Az eg�szs�g�gyi ell�t�s min�s�ge �s eredm�nyess�ge nem f�gghet sem napi politik�t�l, sem att�l, hogy az egy�n mely t�rsadalmi r�teghez tartozik, sem att�l, hogy hol lakik. Ez�rt �j t�rsadalmi szerz�d�sre van sz�ks�g annak �rdek�ben, hogy az eg�szs�g�gyi ell�t�s sz�nvonala megfeleljen a XXI. sz�zad korszer� elv�r�sainak �s lehet�s�geinek. Ehhez fel kell m�rni a teljes n�pess�g eg�szs�gi �llapot�t �s meg kell hat�rozni a t�rsadalom sz�ks�gleteit, az ezen alapul� ell�t�sokat �s azok v�rhat� k�lts�geit. Ennek ismeret�ben lehet hozz�kezdeni az eg�szs�g�gy teljes �talak�t�s�hoz.

55. Milyen felt�teleket kell biztos�tani a Jobbik szerint az eg�szs�g�gyben dolgoz�knak?
Az eg�szs�g�gyben dolgoz�knak a munkav�gz�s�kh�z megfelel� munkak�r�lm�nyeket, a munk�juk jelent�s�g�t elismer�, nyugodt meg�lhet�st lehet�v� tev� j�vedelmet, t�rv�nyben garant�lt �s kell� egzisztenci�lis h�tteret ad�, tervezhet� �letp�lya-lehet�s�get kell teremteni a p�ly�r�l t�rt�n� elv�ndorl�s �s p�lyaelhagy�s magakad�lyoz�sa, az ut�np�tl�s biztos�t�sa, az eg�szs�g�gyi p�lya vonzerej�nek �s megtart�k�pess�g�nek n�vel�se �rdek�ben.

56. Milyen forr�sokat k�v�n felhaszn�lni a Jobbik az eg�szs�g�gyi c�lok megval�s�t�s�ra?
Az eg�szs�g�gy m�k�d�s�nek biztos�t�sa csak r�szben anyagi k�rd�s. Helyes eg�szs�gpolitika �s eg�szs�gkult�ra kialak�t�s�val, az eg�szs�gv�delem er�s�t�s�vel �s korszer� szervez�si m�dszerek alkalmaz�s�val a rendelkez�sre �ll� er�forr�sok optim�lisan haszn�lhat�k fel. Az eg�szs�g, a munkav�gz�-k�pess�g helyre�ll�t�s�val az eg�szs�g�gy jelent�s hozz�adott �rt�ket termel a meggy�gy�tott emberek �ltal befizetett j�rul�k- �s ad�t�bblet r�v�n. Ezt a hasznot a t�rsadalomnak el kell ismernie �s az eg�szs�g�gybe vissza kell forgatnia. Az eg�szs�g�gyben semmif�le profit�rdeknek nincs helye. Ez�rt az eg�szs�g�gy int�zm�nyrendszer�t a nemzeti �rdek v�delm�ben nemzeti ir�ny�t�s alatt, az eszk�zrendszer�t pedig nemzeti tulajdonban kell tartani.